Korán kelő vagyok, ezért tavasszal és nyáron egyáltalán nem bánom, ha madarak énekére kell felébrednem. Minden évben májusban tartják a Nemzetközi Hajnali Kórus Napját, amikor emberek szerte a világon hajnalban kelnek – a madarakkal –, hogy meghallgassák és élvezzék a gyönyörű madárdalt. Ha még nem próbáltad ki, érdemes lehet egyszer meghallgatni a madarak dallamos énekét.

A Hajnali Kórus Napja (Dawn Chorus) a brit Chris Baines természettudós, környezetvédő, író és tévés műsorvezető nevéhez fűződik, aki 1987. május 4-én nem a szokott módon tervezte ünnepelni a születésnapját. Összehívta barátait, hogy együtt hallgassák meg a hajnalban ébredő madarak énekét a birminghami Moseley Bogban. Akkor még csak nem is sejtette, hogy ez a nap, amely május első vasárnapja volt, nem sokkal később nemzeti ünnepnappá válik, majd nemzetközi ünnep lesz belőle. Napjainkban állítólag több mint 80 országban ünneplik ezt a különleges eseményt. A programon résztvevő emberek ilyenkor a madarakkal ébrednek, és meghallgatják őket. A márciustól júliusig tartó időszakban nemcsak a hajnali éneklések fontosak, de ilyenkor van a tavaszi költések ideje is. Arra is felfigyeltek, hogy az öt hónapig tartó időszak alatt a legszebb dallamok május és június között szólalnak meg.

De vajon mi célból énekelnek a madarak hajnalban?

A korán ébredők rendszeresen megtapasztalják, hogy a madarak a legintenzívebben a hajnali, kora reggeli órákban énekelnek. Ennek oka a madaraknál a területvédelem vagy a párkeresés is lehet. A hím madarak kezdik az éneklést, őket követik az erősebb madarak, mert a dalolás energiát vesz igénybe, különösen egy hosszú éjszaka után. Az éneklő hím madarak vonzók a nőstények számára, dalukkal azt próbálják bizonyítani, hogy jó társak lehetnek egy életen át. A másik vonzó tényező a tavaszi hónapokban költésre vágyó nőstények számára, hogy a hímek képesek arra, hogy megvédjék a területüket, így rájuk bízhatják magukat és fiókáikat. A hím madarak ugyanis énekelve tudatják a többi madárral, hogy ez az ő területük, erősek és készen állnak a párzásra.

Melyik madárfaj énekel a reggeli órákban?

Az igazán korán kelő madarak a vörösbegyek és a feketerigók, amelyek jóval napkelte előtt dalolnak. Utánuk következik a többi rigófaj, erdei galambok, ökörszemek, szén- és kékcinegék. Ha világos van, csatlakoznak a verebek, pintyek és más későn ébredők, velük pedig teljes lesz a zenekar. A kertek, parkok, mezők és erdők is megtelnek madárdallal. Lassan, körülbelül egy órával napkelte előtt kezdődik a koncert, és napkelte után 30 perccel fejeződik be.

Hol hallgathatják meg az emberek a Hajnali Kórus Napját?

Ha olyan területen élsz, akkor előfordulhat, hogy csak kinyitod az ablakodat, vagy kimész az erkélyre és máris meghallod a feketerigó jellegzetes énekét. A kis vörösbegyek elég hangosak, az erdei galamb kitartó búgása pedig kevésbé hasonlít énekre, de őt is a Hajnali Kórus tagjai közé sorolják. Ha színesebb koncertre vágysz, akkor a legközelebbi parkban, vagy az erdőben találsz még énekes madarakat. Nem kell nagy természeti terület ahhoz, hogy egész jó madárválasztékot fedezzünk fel. Egy felmérésből kiderült, hogy a nagyvárosokban is szép számmal vannak madarak, például csak Londonban egy év alatt mintegy 300 fajt jegyeztek fel, közülük a leggyakoribb a veréb, az erdei galamb, a feketerigó, a seregély, a kékcinege és a széncinege, sőt még az aranypinty is.  

A Nemzetközi Hajnali Kórus napján, sőt, néhány nappal előtte és utána is, számtalan rendezvény van világszerte. A programok szervezői felismerik a dalfajtákat, így be tudják azonosítani a madarakat, ezért a látogatók is rengeteget tanulhatnak tőlük, hiszen a segítségükkel megismerik az adott élőhely fajait. Észak-Amerikában például a Hajnali Kórus napján meghallgathatjuk a remete rigó dalát, amiről úgy tartják, hogy a legszebb ének. Indiában a madármegfigyelő társaságok kihasználják a lehetőséget arra, hogy minél több fajt rögzítsenek, beleértve a kakukkot és a ritkább madárfajtákat, míg Írországban élőben hallgathatják meg a kórust a rádióban az ott élők.

A világjárvány idején egy globális projekt keretében elkészítették a napköszöntő madárdalok első világtérképét is. Ennek során hat kontinensen 3000 kora reggeli, napindító madárfüttyét vették fel és tették fel egy hangtérképre. Az ötlet a bioakusztika amerikai úttörőjétől, Bernie Krause-tól származott, a madárdalok összegyűjtését és a digitális megosztást pedig a müncheni Biotopia múzeum valósította meg. A projekt oldalán térképre téve lehet látni, hogy az egyes dalokat hol vették fel.

Nézd meg az erről készült videót:

Forrás:

readersdigest.co.uk

Videó: STIFTUNG NANTESBUCH GGMBH / Youtube

Képek: pixabay