A közönséges erszényesnyúl vagy nagy erszényesnyúl, ahogy az ausztrálok nevezik: bilby, az emlősök osztályának az erszényesek alosztályágába, ezen belül a bandikutalakúak rendjébe és az erszényesnyúlfélék családjába tartozó faj.

A közönséges erszényesnyúl Ausztráliában kevés, elszórtan fekvő előfordulási helyen Dél-Queenslandben, Nyugat-Ausztráliában és az északi részén található meg. Korábban nagyon gyakori, és számára megfelelő élőhelyeken Dél-Ausztráliában mindenütt elterjedt volt. A 6 alfajból mára 4 kihalt. A szabad természetben valószínűleg már nincs életképes populáció.

Az állat fej-törzs-hossza 29-55 centiméter, farokhossza 20-29 centiméter és testtömege 800-2500 gramm. Bundája hosszú, selymes prém, amely a hátán és az oldalán szürkéskék, néha kissé világosbarna árnyalattal; hasán fehér a szőr. Farka színe megegyezik a test felső részének színével; a farok középső részén a szőr hosszú és fekete, vége pedig fehér. A mellső lábakon három, ásásra alkalmas ujj van, erős, ívelt karmokkal; a hátsó lábakon a második és a harmadik ujj elcsökevényesedett és tövüknél összenőttek, a negyedik sokkal nagyobb, az első pedig hiányzik. Orra hosszúkás, hegyesen végződő, amellyel lyukakban és repedésekben megbújó rovarokat és más zsákmányállatokat kutat fel. Szeme kerek, sötét és kidülledt, de látása gyenge. Füle nagy, hegyes, finom szőrzettel borított; éles hallását a zsákmány felkutatására használja.

Éjjel aktív; a párzási időn kívül magányos. Tápláléka túlnyomórészt rovarok (bogarak, hangyák), egerek, gyíkok és más kis testű állatok, magok, gyümölcsök. A közönséges erszényesnyúl körülbelül 3 évig él.

Az ivarérettséget 90 naposan éri el. A párzási időszak februártól áprilisig tart. A vemhesség 14 napig tart, ennek végén 1-3 kölyök születik.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: stephentrepreneur, Adelaide, Australia / Wikipedia