Terrárium-lakók, 3. rész


Egyes teknősfajok kedvelt terráriumi díszállatok. A vízi fajok közül főként a közönséges ékszerteknős emelhető ki, melynek szabadon engedett egyedei a világ egyes részein, így a Kárpát-medencében is vadon élő állományokat hoztak létre, vetélytársakként pedig veszélyt jelentenek az őshonos teknősökre. A közönséges ékszerteknős a hüllők osztályának teknősök rendjébe, ezen belül a mocsáriteknős-félék családjába tartozó faj. A közönséges ékszerteknős az Amerikai Egyesült Államokban Indianától Texasig megtalálható. Tavaknál és legfeljebb lassú folyású folyószakaszokon fordul elő. A közönséges ékszerteknős vadon élő állományát veszélyezteti, hogy az állatkereskedelemben nagy iránta a kereslet. Bár farmokon is tenyésztik, túl sok szabadon élő állatot fognak be.

 

A fotó forrása: pixabay

 

A páncél hossza 12,5-20 centiméter; a nőstény nagyobb a hímnél. Testtömege elérheti az 1 kilogrammot. A hátpajzs domború, szarulemezekből áll. Színe és mintázata az egyes példányoknál változó. A mellvért, a páncél csontos alsó fele, amely összeköttetésben áll a hátpajzzsal. A szem mögött találhatók a jellegzetes vörös foltok, de a foltok néha sárgák is lehetnek. A teknős erős állcsontjain nincsenek fogak, de a szarus kávákkal szét tudja darabolni a táplálékát. Hátsó lába erős és izmos, részben úszóhártyás. Az állat a karmaival húzza magához a táplálékát. A fiatal állat kezdetben zöld, idővel azonban barna vagy fekete foltok jelennek meg rajta. A hímet úgy lehet megkülönböztetni a nősténytől, hogy a hím teknős farka és karmai hosszabbak, mint a nőstényé.

 

A fotó forrása: pixabay

 

Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A párzási időszak a tavasz elején van. A nőstény, évente gyakran két fészekaljat rak a homokba. Egy fészekaljban 2-22 fehér, megnyúlt alakú tojás található. A kifejlődéshez 10-13 hét kell, hogy elteljen. A közönséges ékszerteknős kimondottan társas lény, gyakran nagy csapatokban sütkérezik a napon. Tápláléka vízinövények, édesvízi halak, puhatestűek és rovarok. Az állat akár 40 évig is élhet.

 

A fotó forrása: pixabay

 

Mint általában a hüllőknek, az ékszerteknősnek is szüksége van a meleg lakóhelyre, tehát ez az első, amire oda kell figyelni, ha egészséges, hosszú életű teknőst akarunk nevelni. A különböző fajták más és más hőfokon érzik jól magukat. A sárgafülű ékszerteknős 23-26 fokon, a vörösfülű ékszerteknős fiatal példányai 26-27 fokon, míg a felnőtt példányok 22-24 fokon, tehát mielőtt teknőst vásárolunk, gyűjtsünk információkat az igényeiről.

A vörösfülű ékszerteknős is megél legalább 30 évet, ha az első két évét túlélte. Könnyen agresszívvá válhat, főként, ha ennivalóról van szó, különösen, ha élő állatot kap. Fogságban védeni kell a kisebb lakótársakat a sérülésektől. Az egy évesnél fiatalabb egyedek könnyen megfulladhatnak vagy megsérülhet a tüdejük a garnéla páncéljától. Adhatunk neki zöldséget, gyümölcsöt, rovarokat, kisebb halakat, szárított halat, csirkemájat, marhaszívdarabokat és különböző csúszómászókat. Fejlődését különböző tápokkal és vitaminokkal elősegíthetjük, de a teknősök többnyire jobban szeretik a természetes eredetű ételeket.

A közhiedelemmel ellentétben nem mindegy, hol tartjuk teknősünket, ugyanis a helytelen tartás az állat halálához vezethet. Az ideális akvaterrárium két részből áll: egy olyanból, ahol a teknősök úszkálhatnak és egy olyanból, amelyben napozhatnak.

Az ideális akvaterrárium mérete:

  • Hossza: a kifejlett teknős páncélhosszának ötszöröse.
  • Széle: a kifejlett teknős páncélhosszának háromszorosa.

Ehhez jön még a napozórész, aminek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a teknős kényelmesen elférjen rajta. Emellett figyelembe kell vennünk víz mélységét. Mivel a vörösfülű ékszerteknős kiválóan úszik, ezért akár mély vízbe is rakhatjuk. Az ideális vízmélység a példány páncélhosszának másfélszerese. A teknősök szeretnek pihenni, így sokszor kijönnek a vízből, ilyenkor szükségük van egy kis szigetre, ahol pihenhetnek. Ezért a gazda feladata, hogy gondoskodjon egy napozó zónáról, ami azt jelenti, hogy vagy nagyobb köveket helyez el a teknős lakhelyén, vagy egy direkt erre gyártott, és az üveg falára is felakasztható teknős szigetet vásárol.

 

A teknősök szeretnek egy kis szigeten pihenni. A fotó forrása: Massimo L. – Fuji / wikipedia

 

A sárgafülű ékszerteknős tartása megegyezik a vörösfülű ékszerteknős tartásával, szinte semmiben nem tér el tőle. Az ideális akvaterrárium mérete:

• Hosszúság: kifejlett teknős páncélhosszának ötszöröse.

• Szélesség: kifejlett teknős páncélhosszának háromszorosa.

A napozórész kialakításánál két fontos szempontot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy ha egyedül van, akkor a napozórész mérete legalább a teknős méretével megegyezzen. Több teknős tartása esetén a napozórésznek akkorának kell lenni, hogy a teknősök 2/3-ad része elférjen. Nagyon könnyű elégedetten és egészségesen tartani a teknősöket. Csak néhány igényük van: kell elég hely az úszáshoz, tiszta víz, egy száraz rész a sütkérezéshez, megfelelő víz és hőmérsékletű levegő, megfelelő világítás és az egészséges étrend. A sütkérezéshez kialakított rész melegebb legyen (32–35 °C), mint a többi rész. A fényerősség legalább 7000 lux legyen, és biztosítani kell az UV-B sugárzást is a kalcium megfelelő anyagcseréjéhez. Előnyben kell részesíteni a közvetlen szűretlen napfényt. Az évszakok váltakozását is utánozni kell, nyáron meleget, télen hűvösebb időt és rövidebb nappalt kell biztosítani. A fiatal és a kifejlett teknősöket ugyanúgy kell kezeltetni. A szeszélyes közép-európai tél miatt a szabadtéri teleltetés ellenjavallt. A nőstényeknek akkor is biztosítani kell tojásrakási lehetőséget, ha nincsenek tenyésztésbe vonva, különben nem tudja lerakni a tojásait, megbetegszik és akár el is pusztulhat. Egy, két vagy akár négy teknősbébit is tarthatunk egy megfelelő nagyságú 44-66 literes akváriumban. De ne feledjük, hogy hamar megnőnek és még nagyobb helyre lesz szükségük. Egy vagy két felnőtt teknősnek akár egy 330 literes tartály is szükséges lehet.

A tartályban a víznek olyan mélynek kell lennie, hogy a teknős meg tudjon fordulni benne és fejjel lefele landoljon. Ez azt jelenti, hogy a víz legalább olyan mély legyen, mint a teknős páncéljának hossza. De minél mélyebb annál jobb, lehet akár 40-45 centiméteres is. A víz hőmérsékletének 22-30 C fok között kell lennie. Biztosítsunk egy kiugró részt, ahová a teknős kimászhat napozni és ahol a tartály fűtött. Ennek a résznek simának és elég nagynak kell lennie, hogy a teknős könnyedén egyensúlyozhasson és egy kicsit megmozdulhasson, hogy teljesen megszáradjon.

Napközben a kiugró tetején a hőmérséklet 35-39 °C között legyen. A legjobb hőforrás egy UV-B lámpa, amit bármely háziállat kiskereskedésben megvásárolhatunk. Tegyük a lámpát a tartályra a kiugró rész fölé és hagyjuk ott napközben, éjszakára pedig kapcsoljuk ki.

A sárgafülű ékszerteknős tartásával kapcsolatban két dologgal előre számolni kell: a helyigényével és a várható élettartamával. Halat nem tarthatunk együtt vele, mivel halat eszik. Más teknősökkel együtt tartva megsérülhet a területért folytatott harcokban.

 

Sárgafülű ékszerteknős. A fotó forrása: Wilfried Berns / wikipedia

 

A sárgafülű ékszerteknősök fiatalon még nem fogyasztanak növényi eredetű ételeket. Ez lassan alakul ki. 10 éves koruk után már nagyjából megegyezik a növényi, és állati táplálék igénye. Az idő múlásával egyre több növényi táplálékot fogyasztanak. Fogságban tartott egyedeknél elsősorban az élő, vagy fagyasztott hal legyen a fő táplálék. Ezenkívül adhatunk nekik zöldséget, gyümölcsöt, rovarokat, csirkemájat, marhaszív-darabokat és különböző csúszómászókat (pl. csiga, földigiliszta). A vízinövények a vízben maradhatnak, de az ember által is fogyasztott növényeket minden nap cserélni kell, különben a víz bebüdösödik. Ha megkapják a szükséges mennyiségű élő, vagy fagyasztott halat, akkor a különböző tápokat, vitaminokat csak "nasinak" adjuk. Általában ösztönösen nem szeretik a különböző tápokat, vitamin-granulátumokat, ezért, ha szükséges adni nekik, mindig a fő étkezés előtt adjuk, amikor még "éhen akarnak halni", mert olyankor szinte mindent megesznek. A maradék tápot minden nap ki kell venni a vízből. Elsősorban a hal a fő élelmük, különösen fiatal korban, ezért ha ettől eltérő étrendet alkalmazunk (ami nem ajánlott), nagyon kell figyelni a változatosságra, mert az egyoldalú etetéstől könnyen megbetegednek, és ez sok esetben már csak későn vehető észre.

A növényeket szeretik a teknősök, de minden esetben olyat válasszunk, akár akváriumban, akár terráriumban tartjuk őket, ami számukra nem jelent veszélyt, tehát kerüljük azokat a növényeket, amik mérgezőek.

A teknősök nem tűrik jól, ha kézbe vesszük őket, és nem javasolt a lakásban szabadon engedése sem, mert az veszélyezteti az egészségét.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Fruggo / wikipedia

Tetszett a cikk?

 

Magazin cikkajánló

További cikkek »